A születésnap-paradoxon – Miért szinte biztos, hogy ketten ugyanazon a napon születtek?
🎉 A születésnap-paradoxon
Miért szinte biztos, hogy ketten ugyanazon a napon születtek?
Képzeljük el, hogy egy buliban vagyunk, ahol 23 ember van. Vajon mekkora az esélye annak, hogy két embernek ugyanaz a születésnapja?
A legtöbben azt gondolnánk: „Hát 365 nap van az évben, 23 ember az semmi! Nagyon kicsi az esély.”
Pedig a valóság meglepő: több mint 50% az esély arra, hogy két ember ugyanazon a napon született!
Ez az úgynevezett születésnap-paradoxon, ami elsőre teljesen ellentmond az intuícióinknak.
🤔 Miért tűnik ez furcsának?
Az emberek többsége a 365 napot hasonlítja a 23 főhöz, és arra gondol: „Hát, még 365 fő sem lenne elég ahhoz, hogy biztosan legyen két azonos születésnap!” Ez igaz is lenne, ha azt kérdeznénk, hogy valaki VELEM egy napon született-e.
De itt nem egy konkrét napra kérdezünk rá, hanem az összes lehetséges párra. Mindenki mindenkivel „össze van vetve”.
📊 Hogyan számoljuk ki?
A paradoxon megértéséhez érdemes nem a „valószínűséget számolni, hogy két embernek ugyanaz a születésnapja”, hanem az ellentettjét: azt, hogy mindenkinek eltérő születésnapja van.
Tegyük fel, hogy nincs szökőév, azaz 365 nap van egy évben.
- Az első ember születhet bármelyik napon → 100% esély (365/365)
- A második ember csak olyan napon születhet, amit az első nem választott → 364/365
- A harmadik → 363/365
- A negyedik → 362/365
- … és így tovább.
Tehát már 23 ember esetén is nagyobb az esélye annak, hogy legalább két ember egy napon született, mint annak, hogy mind külön napon.
👨👩👧👦 Növekvő létszám, növekvő esély
- 30 embernél: kb. 70%
- 50 embernél: több mint 97%
- 70 embernél: majdnem 100% (99,9%)
📌 Miért fontos ez? – Informatikai alkalmazások
A születésnap-paradoxont nemcsak bulikon vagy vicces kvízeken lehet bevetni, hanem komoly informatikai problémákban is szerepet játszik.
- Kriptográfia – a „birthday attack”
Amikor hash értékeket (pl. jelszavak titkosított lenyomatait) generálunk, az ütközések (amikor két különböző bemenet ugyanazt az értéket adja) lehetősége hasonlóan viselkedik, mint a születésnap-probléma.
Ezért például, ha egy n bites hash-t használunk, akkor nem 2ⁿ különböző lehetőség kell ahhoz, hogy ütközés legyen „valószínű”, hanem csak kb. 2^(n/2).
Ezért 128 bites hash nem nyújt 2¹²⁸ biztonságot az ütközések ellen, hanem csak kb. 2⁶⁴-et.
- Adatbázisok és ütközések kezelése
Ha például automatikusan generált azonosítókat vagy kulcsokat használunk, a születésnap-paradoxon figyelembevétele segít megérteni, hogy mikor várható véletlen egybeesés.
🎲 Példa egy bulira
Ha 30 ember van egy teremben, próbáljátok ki! Kérdezzétek meg egymás születésnapját (csak a hónap-nap elég), és elég jó esély van rá, hogy két ember ugyanazt mondja.
Ez az élmény segít igazán megérteni, milyen erős a paradoxon!
📚 Összefoglalás
- A születésnap-paradoxon azt mutatja meg, milyen gyorsan nő a valószínűsége annak, hogy két ember ugyanazon a napon született, ahogy nő a csoport létszáma.
- 23 fő esetén már több mint 50% az esélye egy egyezésnek.
- Ez az intuícióval ellentétes eredmény a valószínűségszámítás egyik legszórakoztatóbb példája.
- Fontos szerepe van a kriptográfiában, hash-funkciók biztonságának elemzésében, és más informatikai problémákban is.