Végtelen szálloda, összekevert kulcsok – mi az esély a telitalálatra?
Végtelen szálloda, összekevert kulcsok – mi az esély a telitalálatra?
Képzeld el Hilbert hírhedt szállodáját, ahol végtelen sok szoba van. Valaki azonban összekeverte az összes kulcsot, és most sorban, vakon akasztjuk vissza őket a kulcstartóra: az első kihúzott kulcs az 1-es horogra, a második a 2-esre, és így tovább.
A kérdés: mennyi az esélye annak, hogy legalább egy kulcs pont a saját szobájához kerül?
A meglepő válasz: kb. 63%. Pontosabban:
De hogyan jutunk idáig, és mi az az ee? Menjünk végig rajta lépésről lépésre, matek-izmozás nélkül is emészthetően.
1) Ne a végtelennel kezdjük – játsszunk kicsiben!
A „végtelen” ijesztő. Kezdjük pár szobával, és nézzük, mekkora az esély, hogy van legalább egy jó kulcs.
- 2 szoba (2 kulcs): kétféleképp rendezhetjük a kulcsokat.
- Mindkettő jó helyen (✔✔)
- Mindkettő rossz helyen (✘✘)
Az esetek fele siker: 50%. - 3 szoba (3 kulcs): összesen 6 elrendezés van. Ebből 2 olyan, ahol senki sem kapja meg a sajátját. Tehát „legalább egy jó” esélye: 4/6 = 66,7%.
- 4 szoba: a „senkinek sem jó” esetek száma 9 a 24-ből → „legalább egy jó” esélye 1 − 9/24 = 62,5%.
- 5 szoba: „senkinek sem jó” 44 a 120-ból → „legalább egy jó” ≈ 63,3%.
2) Mi történik a háttérben? (Szuper röviden)
A „mindenki rossz helyen” eseteket hívják derangementnek (magyarul gyakran „fixpont nélküli permutáció”).
Nem kell az egészet bizonyítani ahhoz, hogy érezzük: minél nagyobb a káosz, annál inkább előfordul, hogy valaki mégis szerencsésen a saját kulcsát kapja – és ez az arány végül ~63% környékén áll be.
3) De honnan jön az e?
Az e kb. 2,71828… – a természetes logaritmus alapja, rengeteg jelenségben feltűnik (növekedések, kamatos kamat, valószínűségek, sorozatok).
Itt egy váltakozó előjelű sor adja a megoldást (az ún. inklúzió–exklúzió elv miatt):
Az e tehát nem véletlen vendég: a „mennyire valószínű, hogy semmi sem passzol” kérdés pont 1/e -hez kapcsolódik, és ennek a komplementere adja a 63%-ot.
4) Intuitív kép: miért nem közelít 100%-hoz?
Érthető lenne azt gondolni: „Ha rengeteg kulcsot osztunk ki véletlenül, biztosan lesz találat, és az esély egyhez közelít.”
A valóság: nem. Minél nagyobb a rendszer, annál több a „mindenki rossz helyen” elrendezés is – és ezek aránya stabilan ~36,8% marad (1/e).
Ezért a „van legalább egy találat” nem nő 100%-ra, hanem megáll 63,2% környékén.
5) Mit érdemes megjegyezni?
- A végtelen szálloda kulcs-káosza pofonegyszerűen hangzik, mégis az e-hez vezet.
- A „senkinek sem jó” esélye nagy nn-nél 1/e ≈ 36,8%
- A „legalább egy jó” esélye ezért 1−1/e ≈ 63,2%
- A gondolatmenet kulcsa: kis esetszámokon gyakorolunk (2, 3, 4, …), meglátjuk a mintázatot, és határértékben jutunk a végeredményhez.
6) Mini szótár (barátságos verzió)
- Faktoriális (n!): az 1-től n-ig lévő számok szorzata. Például 5!=1205! = 120.
- Permutáció: átrendezés. Hányféleképp lehet a kulcsokat elosztani.
- Fixpont: olyan elem, ami „a helyén marad” (itt: a kulcs a saját horgán).
- Derangement: permutáció fixpont nélkül (senkinek sem jó a kulcsa).
- Inklúzió–exklúzió: okos „összeadás–kivonás” trükk, amivel elkerüljük a többszöri beszámolást az átfedő eseteknél.
Zárás
A Numberphile-videó szépen megmutatja, hogy egy közérthető történet – egy szálloda és pár kulcs – hogyan vezet el egy mély matematikai állandóhoz, az e-hez.
Legközelebb, amikor valami teljesen véletlenszerű kiosztást látsz, nyugodtan tippelj: kb. 63% az esélye, hogy legalább egy dolog pont odakerül, ahová kell. 🎯
(A videót a Jane Street támogatta – ők kereskedés, programozás és statisztika metszetében mozognak, és gyakran szerepelnek ilyen matematikai tartalmaknál szponzorként.)
